Cseppfolyós propán-bután gáz tárolótartályainak iparbiztonsági ellenőrzése

A 2012. január 1-től hatályos katasztrófavédelmi törvény (itt) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek bizonyos köre részére üzemazonosítás lefolytatását és katasztrófavédelmi engedély beszerzését írja elő. Ezzel kapcsolatban a törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelet (itt) pontosan meghatározza, mely veszélyes üzemek voltak első körben 2012. március 31-ig, azt követően pedig folyamatosan kötelesek üzemazonosítási dokumentációt megküldeni a hatóság részére.

A fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok, ezen belül a pébégáz esetén is a rendelet 1. sz. melléklete 1. táblázat 2. oszlopában szereplő alsó küszöbmennyiség egynegyedének meghaladása esetén – mint küszöbérték alatti üzem – már bejelentésre kötelezett a vállalkozás.

A pébégázhoz tartozó alsó küszöbmennyiség 50 t, melynek egynegyedét, tehát 12,5 t-t meghaladó, a telephelyen egyidejűleg jelen lévő gázmennyiség esetén a vállalkozás tehát üzemazonosítási adatszolgáltatásra és katasztrófavédelmi engedély beszerzésére kötelezett, ennél kisebb mennyiség alatt pedig nem.

Pébétartály

A veszélyes üzemben jelen lévő mennyiségek meghatározására a rendelet 1. sz. melléklete 7. pontjának első mondata egyértelmű útbaigazítást ad: „7. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége.”

Az elviekben tele töltött pébétartályokban lévő, t-ban kifejezett maximális mennyiségek és az üzemazonosítási kötelezettség az ismert tartálytípusok esetén az alábbiak szerint alakulnak:

A tartályok

A teletöltött tartályban lévő gáz mennyisége t-ban

Az üzemazonosítás előírt

névleges űrtartalma (m3)

kivitele

darabszáma az üzemben

3

fa

1

1,485

nem

3

fa 2 2,97

nem

3 fa 3 4,455

nem

3

fa 4 5,94 nem

3

ff 1 1,4025

nem

3 ff 2 2,805

nem

3

ff 3 4,2075 nem

3

ff 4 5,61

nem

5 fa 1 2,475

nem

5

fa 2 4,95 nem
5 fa 3 7,425

nem

5

fa 4 9,9 nem
5 ff 1 2,3375

nem

5

ff 2 4,675 nem
5 ff 3 7,0125

nem

5

ff 4 9,35 nem

10

fa 1 4,95

nem

10 fa 2 9,9

nem

10

fa 3 14,85 igen
10 ff 1 4,675

nem

10

ff 2 9,35 nem

10

ff 3 14,025

igen

25 fa 1 12,375

nem

25

fa 2 24,75 igen
25 ff 1 11,6875

nem

25

ff 2

23,375

igen

40

fa 1

19,8

igen

40 fa 2 39,6

igen

40 ff 1 18,7

igen

40 ff 2 37,4

igen

63 fa 1 31,185

igen

63 ff 1 29,4525

igen

A telephelyi ellenőrzések során szerzett tapasztalataink szerint azonban a hatóság az üzemben jelen lévő gázmennyiséget esetenként nem a ténylegesen, egyidejűleg jelen lévő mennyiség alapján, hanem a gáztartályok táblázat szerinti elvi, összesített névleges űrtartalma szerint határozza meg – függetlenül a dokumentáltan, ténylegesen jelen lévő, egyidejű mennyiségtől. Ez például az alábbi esetekben okozhat nem várt problémát:

  • ha a vállalkozás az üzemazonosítási eljárás elkerülésére – egyébként jogszerűen – gondosan az alsó küszöbmennyiség egynegyede alatt tartja a gáz szintjét a tartály(ok)ban, azaz 12,5 t alatt.
  • ha a vállalkozás telephelyén olyan, egyébként akár évek óta kiürült és azóta sem töltött pébétartályok vannak, melyeknél a fenti táblázat 5. oszlopában „igen” bejegyzés látható.

A katasztrófavédelmi hatóság részére az üzemben egyidejűleg jelenlévő gázmennyiség ilyen, jogszabálytól különböző értelmezésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján található megállapítás (itt) ad alapot:

A veszélyes anyagok és tevékenységek azonosításához hogyan kell meghatározni a jelen lévő maximális veszélyes anyag mennyiséget a cseppfolyósított propán-bután gázt tároló nyomástartó berendezéseknél?

Cseppfolyósított propán-bután gázok esetén a maximális mennyiséget a nyomástartó edény gépkönyvben, vagy a gyártási dokumentációban megadott töltet legnagyobb tömege bejegyzés alapján kell megadni. Amennyiben ez az adat nem szerepel a dokumentációban, a tartályba tölthető legnagyobb töltettömeget úgy kell kiszámítani, hogy a nyomástartó edény adattábláján szereplő űrtartalom 85%-át (föld feletti tartály esetén), illetve 90%-át (földalatti, vagy félig földdel takart tartály esetén) össze kell szorozni, a vonatkozó szabvány szerinti megnevezésű cseppfolyósított propán-bután gáznak a szabványban rögzített legnagyobb sűrűségével (Lásd: Nyomástartó berendezések műszaki biztonsági szabályzat 2. melléklet 2.1 pont).”

Ezt a hatósági értelmezést hazánkban jelenleg hatályos jogszabály nem támasztja alá, illetve a jogszabálynak a fentiek szerint ellentmond. Felhívjuk a figyelmet az ellentmondás kapcsán megjelenő, 3 000 000 Ft összegű bírságtételre (lásd itt, a 2. sz. mellékletben – Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása!) A témában állunk szíves rendelkezésére elérhetőségeinken, vagy itt:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.