A 2012. január 1-től hatályos katasztrófavédelmi törvény (itt) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek bizonyos köre részére üzemazonosítás lefolytatását és katasztrófavédelmi engedély beszerzését írja elő. Ezzel kapcsolatban a törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelet (itt) pontosan meghatározza, mely veszélyes üzemek voltak első körben 2012. március 31-ig, azt követően pedig folyamatosan kötelesek üzemazonosítási dokumentációt megküldeni a hatóság részére.
A fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok, ezen belül a pébégáz esetén is a rendelet 1. sz. melléklete 1. táblázat 2. oszlopában szereplő alsó küszöbmennyiség egynegyedének meghaladása esetén – mint küszöbérték alatti üzem – már bejelentésre kötelezett a vállalkozás.
A pébégázhoz tartozó alsó küszöbmennyiség 50 t, melynek egynegyedét, tehát 12,5 t-t meghaladó, a telephelyen egyidejűleg jelen lévő gázmennyiség esetén a vállalkozás tehát üzemazonosítási adatszolgáltatásra és katasztrófavédelmi engedély beszerzésére kötelezett, ennél kisebb mennyiség alatt pedig nem.
A veszélyes üzemben jelen lévő mennyiségek meghatározására a rendelet 1. sz. melléklete 7. pontjának első mondata egyértelmű útbaigazítást ad: „7. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége.”
Az elviekben tele töltött pébétartályokban lévő, t-ban kifejezett maximális mennyiségek és az üzemazonosítási kötelezettség az ismert tartálytípusok esetén az alábbiak szerint alakulnak:
|
A tartályok |
A teletöltött tartályban lévő gáz mennyisége t-ban |
Az üzemazonosítás előírt |
||
|
névleges űrtartalma (m3) |
kivitele |
darabszáma az üzemben |
||
|
3 |
fa |
1 |
1,485 |
nem |
|
3 |
fa | 2 | 2,97 |
nem |
| 3 | fa | 3 | 4,455 |
nem |
|
3 |
fa | 4 | 5,94 | nem |
|
3 |
ff | 1 | 1,4025 |
nem |
| 3 | ff | 2 | 2,805 |
nem |
|
3 |
ff | 3 | 4,2075 | nem |
|
3 |
ff | 4 | 5,61 |
nem |
| 5 | fa | 1 | 2,475 |
nem |
|
5 |
fa | 2 | 4,95 | nem |
| 5 | fa | 3 | 7,425 |
nem |
|
5 |
fa | 4 | 9,9 | nem |
| 5 | ff | 1 | 2,3375 |
nem |
|
5 |
ff | 2 | 4,675 | nem |
| 5 | ff | 3 | 7,0125 |
nem |
|
5 |
ff | 4 | 9,35 | nem |
|
10 |
fa | 1 | 4,95 |
nem |
| 10 | fa | 2 | 9,9 |
nem |
|
10 |
fa | 3 | 14,85 | igen |
| 10 | ff | 1 | 4,675 |
nem |
|
10 |
ff | 2 | 9,35 | nem |
|
10 |
ff | 3 | 14,025 |
igen |
| 25 | fa | 1 | 12,375 |
nem |
|
25 |
fa | 2 | 24,75 | igen |
| 25 | ff | 1 | 11,6875 |
nem |
|
25 |
ff | 2 |
23,375 |
igen |
|
40 |
fa | 1 |
19,8 |
igen |
| 40 | fa | 2 | 39,6 |
igen |
| 40 | ff | 1 | 18,7 |
igen |
| 40 | ff | 2 | 37,4 |
igen |
| 63 | fa | 1 | 31,185 |
igen |
| 63 | ff | 1 | 29,4525 |
igen |
A telephelyi ellenőrzések során szerzett tapasztalataink szerint azonban a hatóság az üzemben jelen lévő gázmennyiséget esetenként nem a ténylegesen, egyidejűleg jelen lévő mennyiség alapján, hanem a gáztartályok táblázat szerinti elvi, összesített névleges űrtartalma szerint határozza meg – függetlenül a dokumentáltan, ténylegesen jelen lévő, egyidejű mennyiségtől. Ez például az alábbi esetekben okozhat nem várt problémát:
- ha a vállalkozás az üzemazonosítási eljárás elkerülésére – egyébként jogszerűen – gondosan az alsó küszöbmennyiség egynegyede alatt tartja a gáz szintjét a tartály(ok)ban, azaz 12,5 t alatt.
- ha a vállalkozás telephelyén olyan, egyébként akár évek óta kiürült és azóta sem töltött pébétartályok vannak, melyeknél a fenti táblázat 5. oszlopában „igen” bejegyzés látható.
A katasztrófavédelmi hatóság részére az üzemben egyidejűleg jelenlévő gázmennyiség ilyen, jogszabálytól különböző értelmezésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján található megállapítás (itt) ad alapot:
„A veszélyes anyagok és tevékenységek azonosításához hogyan kell meghatározni a jelen lévő maximális veszélyes anyag mennyiséget a cseppfolyósított propán-bután gázt tároló nyomástartó berendezéseknél?
Cseppfolyósított propán-bután gázok esetén a maximális mennyiséget a nyomástartó edény gépkönyvben, vagy a gyártási dokumentációban megadott töltet legnagyobb tömege bejegyzés alapján kell megadni. Amennyiben ez az adat nem szerepel a dokumentációban, a tartályba tölthető legnagyobb töltettömeget úgy kell kiszámítani, hogy a nyomástartó edény adattábláján szereplő űrtartalom 85%-át (föld feletti tartály esetén), illetve 90%-át (földalatti, vagy félig földdel takart tartály esetén) össze kell szorozni, a vonatkozó szabvány szerinti megnevezésű cseppfolyósított propán-bután gáznak a szabványban rögzített legnagyobb sűrűségével (Lásd: Nyomástartó berendezések műszaki biztonsági szabályzat 2. melléklet 2.1 pont).”
Ezt a hatósági értelmezést hazánkban jelenleg hatályos jogszabály nem támasztja alá, illetve a jogszabálynak a fentiek szerint ellentmond. Felhívjuk a figyelmet az ellentmondás kapcsán megjelenő, 3 000 000 Ft összegű bírságtételre (lásd itt, a 2. sz. mellékletben – Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása!) A témában állunk szíves rendelkezésére elérhetőségeinken, vagy itt: [contact-form][contact-field label=’Név’ type=’text’ required=’1’/][contact-field label=’E-mail cím’ type=’text’ required=’1’/][contact-field label=’Telefonszám’ type=’text’/][contact-field label=’Megjegyzés’ type=’textarea’ required=’1’/][/contact-form]