KKV-k: Figyelmeztetés helyett fizetnek!

Szakmai körökben mint “szignalizáció” ismeretes fogalom, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) első alkalommal történő jogsértése esetén, bizonyos esetekben az eljárás során az érintett hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaz.

Az enyhítés célja a KKV-k fejlődésének támogatása. Ahogyan a vonatkozó, 2004. évi XXXIV. törvény preambuluma fogalmaz,

• a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adók és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások tőkeerejének növelése,
• fejlődésük előmozdítása,
• verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése és növelése,
• a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése,
• a statisztikai adatgyűjtés és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága, valamint
• a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele.

A törvény 12./A §-ában megfogalmazza azon kivételeket, mely esetekben nem alkalmazható a szignalizáció, azaz, hogy mikor kell figyelmeztetés helyett mégis bírságot kiszabni. Eredetileg az ilyen hiányosságok körébe azok a veszélyes áru – szállítással kapcsolatos súlyos szabálysértések tartoztak, melyek következményeként emberi élet, testi épség, vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.

A rossz hír a veszélyes áruk szállításában érintett KKV-k számára itt következik. Ugyanis a 2013. évi CLXXXIII. salátatörvény 18. §-ának 2014. január 13-tól élő előírása alapján a közvetlen szó kikerült a terminológiából, így gyakorlatilag az ADR bármely, akár legkisebb kockázattal járó megsértése esetén is magas bírságot köteles fizetni valamennyi érintett cég.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2014. január 13. után figyelmeztetés helyett kötelezően bírságot fizet minden vállalkozás többek között az alábbi, eredetileg csak figyelmeztetéssel járó ADR-hiányosságokért:

• az áruk és a járművek helytelen bárcázása, jelölése, nagybárcázása (400 000 Ft),
• az előírásoknak nem pontosan megfelelő járműfelszerelés (100 000 Ft felszerelésenként),
• a fuvarozási okmányok adatainak pontatlansága (100 000 Ft),
• otthon felejtett személyi okmányok (50 000 Ft),
• lejárt érvényességű elsősegélynyújtó felszerelés (100 000 Ft)
• stb.

A bírságok összegét a 156/2009. (VII.29.) Kormány rendelet 5. melléklete tartalmazza.

Ha a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban közvetlen “élmény” érte, vagy szimplán csak kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén.