Új szabályok az egészségügyi hulladékok kezelésére 2015-től

Az EMMI egészségügyi intézményekben keletkező hulladékokról szóló miniszteri rendelettervezet véleményezésének határideje 2014.március 11-én lejárt.  A jogszabály várhatóan 2015.január 1-én lép hatályba.

A témában az Interneten részletes információ jelenleg nem érhető el, az EMMI honlapján a rendelettervezet nem található meg, ezért az alábbiakban a Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete honlapján közzé tett információt osztjuk meg:

“A tervezet szerint annak tartalma, tekintet nélkül a tulajdonos miben létére, kötelezően vonatkozik majd az összes, egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, vállalkozóra, cégre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (beleértve a kutatóintézeteket és a prevencióval foglalkozó intézményeket), továbbá az egész­ségügyben használt szereket, eszközöket gyártókra és importőrökre, valamint a hulladékokról szóló törvényben meghatározott közvetítőkre, kereskedőkre, szállítókra és hulladékkezelőkre, vagyis mindazokra, akik/amelyek gazdasági szereplőként hulladéktermelőtől egészségügyi hulladékot kezelés (megsemmisítés, újrahasznosítás) céljából átvesznek.

A tervezet külön kitér a lakossági gyógyszerhulladékokról rendelkező intézkedésekre is, azzal a megjegyzéssel, hogy az erre vonatkozó szabályokat külön rendeletben rögzítették. A jelen jogszabály nem terjed ki a halva született és elvetélt magzatokra, a csonkolt testrészekre, a felismerhető emberi szervekre, a felismerhető szervmaradványokra, továbbá a fokozottan ellenőrzött körbe vont gyógyszerekre. Ezekről szintén külön jogszabály rendelkezik.

Elkülönítetten tárolandók

A rendelet szerint egészségügyi hulladéknak minősül minden humán biológiai vagy vegyi anyagból, illetve a hulladéktörvény hatálya alá tartozó hulladékból, állati eredetű melléktermékből származó anyag, továbbá azok az egészségügyi ellátás során felhasznált eszközök, tárgyak, amelyek veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékként keletkeznek, ide értendők még a veszélyes, a speciális egészségügyi veszélyt hordozó, továbbá a gyógyszerhulladékok is.

A jogalkotó szerint egészségügyi veszélyes hulladékként kezelendő az ellátás során keletkező valamennyi veszélyes illetve speciálisan veszélyes hulladék. Az ezek össze gyűjtésére alkalmazott, speciális gyűjtőhelyen tárolt gyűjtőedényeket, tartályokat (dobozokat, zsákokat) elsődleges csomagoló eszköznek kell tekinteni és kizárólag ezekben lehet a veszélyes vagy speciálisan veszélyes hulladékot gyűjteni, illetve meghatározott ideig tárolni. A speciális veszélyes egészségügyi hulladékok körébe sorolandók a beavatkozások során elhasznált éles vagy szúró eszközök és a kórokozókkal szennyezett eszközök, mint például az injekciós és transzfúziós tűk, fecskendők, ampullák, mikroszkóp tárgylemezek. Ebbe a körbe tartozik továbbá a műtét vagy egyéb invazív beavatkozás során visszamaradó vér/vérkészítmény, fel nem ismerhető szervmaradvány, testrész, váladék, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyag, illetve az annak maradványából keletkező hulladék, az intézmények elkülönített, fertőző részlegeiben képződő hulladék, valamint a járványügyi szempontból különösen veszélyesnek minősülő kórokozókkal szennyezett, vagy feltételezhetően szennyezett hulladék. Ilyen például a fertőző betegek ellátása alkalmával keletkezett vérrel, váladékkal szennyezett kötszer. ruhanemű, ágynemű, tampon, katéter, vi­zeletgyűjtő tasak, betét, pelenka stb. Ebbe a kategóriába természetesen nem sorolandók bele az egészséges csecsemők és az egyéb krónikus, nem fertőző betegségekkel ápolt, inkontinenciában is szenvedő páciensek pelenkái, illetve az ezekből keletkező hulladékok.

Szintén a fokozottan veszélyes hulladékok kategóriájába sorolandó a légszűrő berendezések lecserélt mikrobiológiai szűrőbetétje, valamint a mikrobiológiai- és génsebészeti-, illetve a citosztatikummal szennyezett anyagból, eszközből származó hulladék. Minden egészségügyi hulladékot termelő intézmény köteles szeparált, biztonságos hulladék gyűjtőhelyet kialakítani, amely megfelel mind a környezetvédelmi, mind a közegészségügyi követelményeknek. Az itt elhelyezett elsődleges csomagolóeszközökben díjmentesen elhelyezhető a hulladék. A tervezet szerint a benne foglaltakat a hatályos hulladéktörvény és az egészségügyi törvény előírásaival összhangban kell alkalmazni.

A szabályozás szerint az egészségügyi, hulladékokat (beleértve a veszélyeseket és speciálisan veszélyeseket is) mind egymástól, mind az intézményben keletkező kommunális szeméttől jól elkülönítetten kell gyűjteni. Az elhasznált éles és szúró eszközök, a fertőző hulladékok például jól záródó, ütés- és szúrásálló edényekben gyűjtendők, amelyek illetéktelenek által nem nyithatók ki. Zsákokban gyűjthetők azok a nem veszélyes hulladékok, amelyek nem okozhatnak fizikai sérülést (vágó, szúró eszközök) és nem fertőző betegek kezelésének hulladékai. A speciális veszélyes hulladékot tároló, biztonságos eszközt sárga, fertőzésveszélyt jelölő, erre a célra rendszeresített jelzéssel kell ellátni, ami meg­egyezik a bio veszélyre figyelmeztető nemzetközi jelzéssel.

Mind a veszélyes, mind a speciálisan veszélyes egészségügyi hulladék maximum 48 órán keresztül tárolható hűtés nélkül a hulladékot termelő intézmény raktárában, amennyiben biztosított a hűtés (0-5 °C fokon),akkor legfeljebb 30 napig. Ha a csomagolóeszköz megtelt, azonnal le kell zárni és a hulladékot el kell szállítani. A fokozottan veszélyes, speciális hulladékot tartalmazó edényeket a tartalmuk megsemmisítéséig tilos kinyitni. Az egészségügyi intézmények a náluk képződő hulladékról napra pontos nyilvántartást vezetnek, amelynek összesítését minden év február 1-jéig kötelesek a megyei/járási/fővárosi kormányhi­vatalok népegészségügyi intézményeinek eljuttatni. Az adatok összesítése a fővárosi és megyei szakigazgatási szervek feladata. Eredményét minden év április 1-jéig kötelesek az OTH és az OKTF részére megküldeni. A hulladékok kezelését/nyilvántartását az egészségügyi intézményeknél a járási népegészségügyi intézet végzi el, előre meghatározott terv szerint. Amennyiben az ellenőrzés alkalmával a hatóság szakér­tői szabálytalanságot tapasztalnak, megteszik a szükséges lépéseket.

Hulladékszállítás, kezelés

Az egészségügyi hulladékok kezelésére és szállítására a veszélyes árukra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak. Az egyszerű egészségügyi hulladékokra az általános hulladékgazdálkodási szabályok érvényesek. A speciális, fokozottan veszélyes hulladékok csak égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók. E munkafázis előtt a hulladékok nem tömöríthetők Amennyiben fertőtlenítés történik, annak mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatait követően mintavételt kell elvégezni és azt a fővárosi, vagy a megyei szakigazgatási szervek (Országos Epidemiológiai Központ vagy Országos Környezet-egészségügyi Intézet) akkreditált laboratóriumaiba kell továbbítani.

A hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról mindenkor az egészségügyi intézménynek kell gondoskodnia. Azokban az intézményekben, amelyekben évente ezer kilogrammnál több hulladék keletkezik vagy három, illetve ennél több egészségügyi dolgozóval járóbeteg-szakellátást/alapellátást, vagy fekvőbeteg-szakellátást folytatnak, külön felelőst kell kijelölniük a hulladékgyűjtéssel, kezeléssel, elszállítással kapcsolatos teendőkre. Az egészségügyi intézmények vezetőinek hulladékgazdálkodási utasítást kell kiadniuk, amelyben meg kell nevezniük az intézmény hulladékgazdálkodásának feladataira kijelölt személyt, körül kell határolniuk a jogkörét, illetve a további részfeladatok felelőseinek a nevét is fel kell sorolniuk. Az utasításban a továbbiakban meg kell határozni hulladék fajtánként külön-külön a különféle kategóriákba sorolt hulladékok mennyiségét, fel kell sorolni a hulladékok mennyi­ségének csökkentésére irányuló teendőket (pl. különösen elkülönített gyűjtés), a hulladékok ártalmatlanításának az intézmény által elérhető legjobb technikai lehetőségét. A felsoroltakon kívül az utasításnak tartalmaznia kell a hulladékkezeléssel, tárolással, szállítással, ártalmatlanítással kapcsolatos speciális ismeretek oktatásának tematikáját is, valamint a nyilvántartás módját, annak gyakoriságát, az oktatásra kötelezettek felsorolását és a rendkívüli helyzetben végre hajhajtandó teendők részletezését.

Az egészségügyi intézményekben a hulladék gazdálkodással kapcsolatos tudnivalókat jól látható helyre ki kell függeszteni hogy abból ne csak a betegek, hanem a látogatók is informálódjanak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell többek között a miniszteri rendelet hulladékgazdálkodásra és speciális gyűjtőhelyekre vonatkozó rendelkezéseit is. A miniszteri rendelet 2015. január l-jén lép hatályba.”

A témában keresse ADR – tanácsadóját, vagy, ha nincs, várjuk szíves megkeresését elérhetőségeinken!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.