Új veszélyes áru – előírás: A 120/2016. (VI.7.) Kormány rendelet

Július 1-től hatályba lép a Magyar Közlöny 79. számában megjelent 120/2016. (VI.7.) Kormány rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről. A jogszabály a kizárólag belföldön végzett áruszállítások kapcsán az áruk feladóit, fuvarozóit és címzettjeit érdekelheti, de a be- és kirakást végző vállalkozások számára is tartalmaz olvasnivalót.

A veszélyes áruk kapcsán az ADR hatályos előírásaihoz képest sok újdonságot nem tartalmaz, azonban általánosságban szabályozza a feladó által a fuvaros részére továbbítandó információt, mely elengedhetetlenül szükséges a speciális kockázatot képviselő veszélyes áruk közúti szállításának biztonságos – és nem utolsósorban bírságmentes –  elvégzéséhez.

A rendelet 21. § (4) pontja alapján

„Ha a feladó veszélyes árut ad át a fuvarozónak, köteles vele közölni a veszély pontos természetét és adott esetben a szükséges óvintézkedéseket. Abban az esetben, ha ezt a közlést nem vezették be a fuvarlevélbe, a feladót vagy a címzettet terheli annak a ténynek minden más módon történő bizonyítása, hogy a fuvarozó ismerte az áru fuvarozásával együtt járó veszély pontos természetét.”

Az szöveg rímel az ADR feladókkal szemben támasztott, meglévő elvárására, mely szerint nyomon  követhető módon el kell látnia a szállítót a szállítandó árura vonatkozó alapvető információval, melynek befogadását ráadásul a fuvarozó részére is kötelezővé teszi. Ezen felül szintén élő követelmény – melyet a rendelet nem tartalmaz -, hogy az információra vonatkozó dokumentumokat legalább három hónapig mind a feladó, mind a fuvarozó köteles megőrizni és az ellenőrző hatóság részére bemutatni.

Bár az idézett passzusból nem derül ki egyértelműen, milyen adatok által kell közölni „ a veszély pontos természetét”, a veszélyes anyagok feladását végző vállalkozások mindenesetre képben kell, hogy legyenek az információ típusával kapcsolatban, melyek a teljesség igénye nélkül lehetnek:

  • ADR szerinti anyagazonosító számok (UN számok),
  • fő- és járulékos veszélyekre utaló bárcák számai,
  • csomagolási csoportok,
  • alagútkorlátozási kódok,
  • alkalmazott szállítási mentességek típusai
  • stb.

Az adatközlés a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót alkalmazó vállalkozások számára nem jelent problémát, ám a szakember kinevezését mellőző, vagy az ADR különféle (1.1.3.6. bekezdés, vagy korlátozott mennyiség  szerinti) mentességeivel (lásd itt, itt és itt) árut feladó cégek jellemzően nincsenek tisztában e kötelezettségükkel, így az adatszolgáltatást hiányosan, vagy egyáltalán nem végzik el. A fent látható módon tehát, ha a fuvarokmányban a szükséges adatok, információ nem szerepelnek, akkor a feladó számára csak az jelenthet mentséget, ha ezeket az adatokat előzetesen egyéb írott módon – e-mailben, telefaxon – közölte a fuvarozóval és ezt utólag bizonyítani is tudja.

A rendelet további, lényeges előírása a veszélyes áruk kapcsán:

„Ha a feladó a fuvarozót megtévesztve veszélyes árut ad át fuvarozásra anélkül, hogy az előírt különleges feltételeket teljesítené, a fuvarozó köteles ennek felismerésekor haladéktalanul az első arra alkalmas helyen megállni és a feladót értesíteni, a feladó pedig köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést és erről a fuvarozót értesíteni.

A feladó ezen felül felelős minden költségért és kárért, amely az ilyen árunak a feladásából vagy fuvarozásából keletkezett.”

Ilyen módon tehát, ha a feladó semmiféle tájékoztatást nem ad az áru veszélyességéről, vagy akár kifejezetten nem veszélyesnek nyilvánítja azt, valamennyi ezzel okozott kárért felelőssé tehető. Itt azonban előállhatnak speciális helyzetek is, melyek felvethetik a fuvarozó felelősségét is: Gondoljunk csak egy veszélyességi bárcákkal teleaggatott küldeményre, melynek a berakásánál a járművezető jelen volt. Mivel legkevesebb kétévente veszélyes áru – képzésben kell részesülnie, nehezen védhető álláspont, hogy nem ismerte fel a küldemény veszélyességét.

Berakás

A felismerhető veszély

A fuvarozó ilyen esetben a felelősségre vonás alól csak zártrendszerű rakodás esetén mentesülhet. (Az áru átvétele és kiszolgáltatása során jelentkező felelősségek megosztását az ADR mellett a rendelet 6. §-a tartalmazza.)

A jogszabály értelmében az információ továbbításának kötelme a szállítmányozókra is kiterjed, ami szintén megfelel az ADR erre vonatkozó szabályozásának.  Ilyen módon tehát, amennyiben a fuvarmegbízást speditőr végzi, a megfelelő tartalmú adatszolgáltatás részére is kötelező.

A veszélyes áru – szállításban résztvevők mulasztásaiból eredő hatósági bírságokról a 156/2009. (VII.29.) Kormány rendelet 5. mellékletében, míg a tevékenységekkel összefüggő felelősségekkel kapcsolatban a hatályos ADR jogszabály 1.4 fejezetében található információ, de kérdéssel, vagy jogszabály-értelmezési igénnyel ide kattintva bizalommal fordulhatnak cégünkhöz is.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.